Méhek és méheszet általánosan

A Magyarországon legelterjedtebb méh fajta a krajnai méh. Páncélja, potroha barna. Szőrövei pedig szürke, jól elkülönülő. Jámbor fajta.

A méhek lakása a kaptár, melynek sok típusa létezik. Nálunk egyik legelterjedtebb a fekvő típusú Nagy Boczonádi 24 keretes kaptár. A másik legelterjedtebb típus a rakodó rendszerű kaptár, mely keretmérettől függően lehet alacsony keretes félboczonádi vagy hunorkaptár. Ezeken kívül Magyarországon összesen kb. 35 féle kaptártípust tartanak számon.

Egy méhcsalád összetétel a következő egyedekből áll:

• méhanya: átlagosan 3-5 évet él, s a méhcsalád motorja
• munkásméhek: számuk akár 50 ezer is lehet, gyűjtőmunkát és kaptár belső munkát végeznek, 1-2 hónapig él 
• herék: számuk 100 és 3000 között ingadozik, 3-5 hónapig él

Az anya és a dolgozóméh nőstény, a here hím. Az anya teljesen kifejlődött nőstény, míg a dolgozóméh ivartalan nősténynek tekinthető. A méhcsalád fejlődése ciklikus. Az erőteljes méhcsaládfejlődés a tavaszi hónapokra jellemző. A legaktívabb időszak a május, az akácvirágzás ideje. Ekkor az anya napi 1000-1500 petét is képes lerakni.

A munkásméh élettartama hordástól és évszaktól függ. Tavasztól őszig 4-8 hét. Télen 5-6 hónapig is él. A kikelést követően a munkamegosztásuk nagyon precíz és megtervezett. A fiatal dolgozóméh viaszsejteket takarít, fiasítást etet, viaszt termel, mézet érlel, kaptárt őriz. Ezek után virágport és nektárt gyűjt. S élete legvégén pedig vizet és propoliszt gyűjt. 

A here 3-5 hónapig él. Munkát nem végez. Feladata a méhanya megtermékenyítése. A telelésre készülve a dolgozóméhek kiüldözik a heréket a kaptárból. Télen nincs here a családban. 

A méhek télen nem alszanak téli álmot. Fürtalakzatban összehúzódva hő-termelő munkát végeznek. Az energiát a nyár folyamán elraktározott mézből nyerik. Ha ez ősszel nem elégséges, akkor a család etetésre szorul. A méhek már júliusban a telelésre készülnek. A tél átvészeléséhez a méhcsaládnak kb. 15 kg élelemre van szüksége. A tél átvészelése után az anya már január februárban megkezdi a petézést. Ezt az idő javulásával fokozza. A téli kis népesség tavasszal fejlődésnek indul, s az akácvirágzásra tetőzik. Ha egy kaptárban túlszaporodnak a méhek akkor a munkásméhek új anyát nevelnek s a méhcsalád megrajzik. A népesség egy része az új anyával másik fészket keres magának. A méhész feladta ennek megakadályozása, s a túlnépesedett család mesterséges szétválasztása, mellyel új méhraj születik.

Méhészetünk története képekben

1957 - Indulás
 1959
 

1965 szeptembere
70-es évek
80-as évek

Méhek a gyümölcskertben

Gyümölcsöskertjeink legkedvesebb és leghasznosabb rovarvendégei a házi méhek.

A méz nagyon ízes és egészséges táplálék. Noha a mi éghajlati és környezeti viszonyaink nagyon is alkalmasak a méhészkedésre. viszonylag kevés mézet fogyasztunk. Egy lakosra évente 30-35 dkg méz, vagyis naponta 1 grammnyi jut, szemben más, a méhészetre kedvezőtlen körülményekkel rendelkező országgal, ahol a fejenkénti fogyasztás az 1 kg-ot is meghaladja. Így azután a termelt mézmennyiségből bőven jut külföldre is.

Gyümölcstermő növényeink szinte kivétel nélkül idegen megporzásra szorulnak. A megporzó vad rovarok száma évről évre jelentősen csökken: ennek következtében fokozódik a méhek szerepe a gyümölcsfák megporzásában.

Ha valaki egy virágzó cseresznye- vagy meggyfa alatt tartózkodik szélmentes, napos időben, akkor maga is meggyőződhet arról, hogy a virágokat milyen tömegben lepik el a virágport gyűjtő házi méhek. Ezek egyik fáról a másikra repkedve a lábukra és potrohuk szőreire tapadt virágport a bibékre juttatják, megporozzák a virágokat.

A méhek először a kaptárukhoz legközelebb eső fákat keresik fel. Minél távolabb van a gyümölcsöskert a méhestől, viszonylag annál kevesebb dolgozó méh jut el a virágokra. A méhek 3 km-nél nagyobb távolságra nem is repülnek.

Sok gyümölcsöskertben volna lehetőség méhek tartására. Ha azonban nem akarunk méhészettel foglalkozni, akkor legalább ne pusztítsuk. hanem védjük e hasznos segítőtársainkat. A gyümölcsfák növényvédelme sok áldozatot szed a méhek társadalmából. A növényvédelemhez és a méhekhez nem sokat értő emberek sokszor indokolatlanul és oktalanul okozzák a méhek tízezreinek pusztulását. Pedig csak néhány alapvető permetezési szabályt kellene figyelembe venni és megtartani! Ezeket a következőkben foglalhatjuk össze.

1. Virágzás idején csak szükség esetén permetezzünk gyümölcsösben!
2. Virágzó gyümölcsfát rovarölő szerrel soha ne permetezzünk!
3. Permetezési szándékunkat jelentsük be a községi tanácsnál, ahol azt a méhészekkel közlik, hogy a szükséges óvó intézkedéseket megtehessék.

Sokan félnek a méhektől és ezért nem szeretik, ha a kert közelében méhkaptárt állítanak fel. A félelemre azonban nincs ok. A virágokat szorgalmasan keresgélő méhek csak kivételes esetben támadják meg az embert. A kertjében nyugodtan dolgozó, sétáló vagy pihenő embert a méhek nem szúrják meg. Csupán az erős szagok (izzadság, erős parfüm) irritálja a méheket arra, hogy fullánkjukat az ember bőrébe mélyesszék.

A méhszúrás (nem csípés!) nyomán a bőr felületén kisebb daganat, pirosodás, később viszketés jelentkezik, amely azonban veszélytelen és néhány óra alatt elmúlik. A szúráskor keletkezett kellemetlen érzést ecetes borogatással enyhíthetjük.

Bioméhészet általánosan és jogszabályi környezet

Miért érdemes a biomézet választani? 

• Mert bioméhcsaládjainkat antibiotikummal és szintetikus anyaggal nem kezeljük.
• Mert mézünk olyan méhlegelőkről származik, melyek biotanúsítvánnyal rendelkeznek arról, hogy vegyszermentesek.
• Mert emberi szervezetre ártalmas vegyületek nem kerülnek termékeinkbe.
• Mert az egész termelési folyamatunkat a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ellenőrzi.
• Mert szervezetünk számára fontos - a természet által előállított - vitaminokat tartalmaz, melyek nagy szerepet játszanak a betegségek megelőzésében.

Idevágó Európai Uniós, valamint hazai jogszabályok:

1. A Tanács 834/2007/EK rendelete az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről.
2. A Bizottság 2008. szeptember 5-i 889/2008/EK rendelete az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról.
3. A Bizottság 2008. december 8-i 1235/2008/EK rendelete a 834/2007/EK tanácsi rendeletben az ökológiai termékek harmadik országból származó behozatalára előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról.
   A Bizottság 2013. június 18-i 567/2013/EU végrehajtási rendelete a 834/2007/EK tanácsi rendeletben az ökológiai termékek harmadik országból származó behozatalára előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló 1235/2008/EK rendelet helyesbítéséről.
   A Bizottság 2013. június 20-i 586/2013/EU végrehajtási rendelete a 834/2007/EK tanácsi rendeletben az ökológiai termékek harmadik országból származó behozatalára előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló 1235/2008/EK rendelet helyesbítéséről és az éves jelentés benyújtásának időpontja tekintetében az 1235/2008/EK rendelettől való eltéréstől.
4. 34/2013. (V. 14.) VM rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításáról, előállításáról, forgalmazásáról, jelöléséről és ellenőrzésének eljárásrendjéről.
   Az ökológiai gazdálkodásban alkalmazható tápanyag utánpótlók, talajjavítók, tápanyagok és növényvédő szerek (kivonat a Bizottság 2008. szeptember 5-i 889/2008/EK rendeletéből I. és II. Melléklet).